Ma már mindenki használ tartalmi optimalizálást kulcsszavakon keresztül. Ezzel egyszerűen nem lehet kitűnni. Amire szükség van, az a RankBrain logikájának megismerése és olyan technikák alkalmazása, amelyekkel pozitívan befolyásolhatjuk tartalmunkat a Google szemében. Ezekről írtam ebben a posztban.
Korábban a Google két fő rangsorolási faktorát vették a legtöbben figyelembe:

  1. backlinkek száma és minősége
  2. kulcsszavak, amik megjelentek az oldalon

Ebben a cikkben nem arról lesz szó, hogy hogyan válaszd ki a fókusz kulcsszavad és azt hogyan és hányszor helyezd el az oldaladon. Erről bővebben olvashatsz az on-page SEO-ról szóló cikkemben. És nem is arról, hogy kell linkeket építeni. Hanem az elmúlt évek egyik új rangsorolási eleméről, a RankBrainről.
A kulcsszavak és linkek továbbra is fontosak. De ha csak erre a két tényezőre koncentrálunk, akkor sok rangsorolási elemet hagyunk figyelmen kívül. Azt ugyanis a Googlenél is megerősítették, hogy RankBraint fel kell venni a top 3 rangsorolási faktor közé. A top 3 elem tehát a:

  1. backlinkek száma és minősége
  2. kulcsszavak, amik megjelentek az oldalon
  3. Google RankBrain

Biztosan hallottad már a kifejezést korábban. Ha viszont nem, vagy nem mélyültél el még ebben, akkor ezt a cikket érdemes elolvasod. A RankBrain röviden:

A Google RankBrain egy gépi tanulási algoritmus (machine learning algorithm), ami segít megérteni a keresőnek, hogy egy adott keresési találattal a felhasználók elégedettek-e.

Ez alapján pedig azokat az oldalakat, amivel a Googlet használók elégedettek, előrébb sorolják, amivel pedig kevésbé, azokat hátra.

Milyen faktorokat vesz figyelembe a RankBrain?

A RankBrain az úgynevezett User Experience (UX) jeleket méri. Egész pontosan azt vizsgálja, hogy a felhasználók milyen interakciót folytatnak a keresési találatokkal. A UX szignálok közül elsősorban a következő háromra érdemes koncentrálni:

  • átkattintási arány (click through rate, vagy CTR)
  • oldalon töltött idő (dwell time)
  • visszafordulási arány (bounce rate)

A következőkben ezekről a metrikákról lesz szó, illetve mutatok technikákat, amivel javíthatóak az oldaladon.

Miként veszi figyelembe a Google az átkattintási arányt?

Különböző organikus helyezésekhez más CTR-ek tartoznak, ezért is törekszik mindenki első, vagy legalábbis top helyezésekre helyre jutni különböző kulcsszavakra. Ugyan iparáganként az adatok eltérőek és még számos befolyásoló tényező van (elég a márkanevet tartalmazó “branded” kulcsszavakra gondolni), mégis, nagy átlagban a CTR és a pozíciók összetartozása valahogy így néz ki.
Google helyezésekhez tartozó organikus átkattintási arányok
Ha egy kulcsszóra az oldalunk jelenleg harmadik és az átlagos 10%-os CTR helyett 14%-os CTR-rel rendelkezik, akkor ez azt jelenti a Google számára, hogy a felhasználók ezt a találatot szeretnék megnézni és ezáltal van esély van rá, hogy a Google javítani fog a meglévő pozíciónkon.

Magasabb CTR = jobb pozíció

Hogyan javítható az organikus CTR?

A felhasználók Googleben három dolgot látnak a találatokból, mielőtt kiválasztanák, hogy mire is fognak kattintani *:

  1. meta címet
  2. URL-t
  3. meta leírást

* Klasszikus SERP, vagyis találati oldal esetén, snippet, knowlegde graph és egyéb találatok, valamint sitelinkek nélkül.
Ezek átalakítására, illetve optimalizálására több javaslatom is van.

1. Használj “különleges karaktereket” a meta címben

Ami kilóg a legtöbb, vagy az átlagos találat közül, az megragadja a figyelmet. Épp ezért, érdemes például számokat használni a meta címben.
Ez az egyik kedvenc tippem, amit szövegíróknak szoktam adni, mert apró tweak, mégis nagyon sokat számít. Sőt, ha lehet, akkor érdemes páratlan számokat használni, mivel az azokra való átkattintási arány magasabb mint a páros számoké.
A személyes kedvencem a 17-es szám. Az egyik legjobban teljesítő angol cikkemben is ezt használtam: Competitor website analysis tools: 17 tools to spy like a pro. Igaz, ezt még nem teszteltem más számokkal.
Ecommerce esetében is tudod ezt hasznosítani, ha például egy termékoldal meta címében feltünteted, hogy 31% kedvezményt biztosítasz most az árból.
Számokhoz tartozik még az is, hogy az adott évet hozzáadjuk a címhez. Ez is különösen jól működik, ha naprakész tartalmat szeretnénk eljuttatni az olvasókhoz keresőn keresztül.
Amire itt azonban figyelni kell, hogy

  • az URL lehetőleg ne tartalmazza a posztolás idejét
  • valamint hogy melyik évre készítettük el a tartalmat

Ezáltal évente frissíthetjük a cikket és egy már releváns tartalommal nagyobb esélyünk van a top találatok közé kerülni mint minden évben egy újjal. Plusz így a backlink értéket is jobban tudjuk hasznosítani később. Ehhez persze az kell, hogy a cikk frissíthető legyen évente.
A számokhoz hasonlóan érdemes használni szögletes és sima zárójeleket, mert ezek is felhívják magukra a felhasználók szemének figyelmét. Hasonló a helyzet matematikai jelekkel mint az összeadás és az egyenlőségjel.
Erről a legtöbb SEO-snak szerintem rögtön Brian Dean jut eszébe, aki olyan címeket ad a cikkeinek mint

  • E-commerce SEO (Advanced Guide + Step-By-Step Case Study)
  • SEO Copywriting: 17 Powerful Secrets (Updated for 2018) – Backlinko
  • Awesome! This SEO Campaign = 15% More Organic Traffic – Backlinko

Brian egyébként erre a célra egy külön eszközt is létrehozott, a YoRocketet.

2. Alkalmazz érzelmeket, lehetőséget, akár vágyakat generáló kifejezéseket a meta címben

Ha összehasonlítjuk a

“13 fogyást segítő tipp a cél eléréséhez”

címet a

“13 egyszerű, fogyást segítő tipp álmaid céljának eléréséhez”

változattal, akkor egyértelmű, hogy melyikre kattintanánk inkább. Ilyen szavakból érdemes betárazni és használni őket. Amire viszont mindenképp figyelni kell, hogy ne essünk át a ló túloldalára és alkalmazzunk állandóan clickbait címeket.
Ilyen kifejezések például magyarul:

  • hatékony
  • titok
  • hack
  • több
  • kevesebb
  • hatásos

Angolul pedig:

  • study
  • data
  • actionable
  • today
  • powerful
  • fail

3. Cím hosszúsága

Az optimális cím 50-60 karakter hosszú. Ez az, ami a legjobb CTR értékeket eredményezi, mivel ezeket a legtöbb esetben meg tudja jeleníteni a Google teljes mértékben, ezzel nem okoz bizalmatlanságot a cím a tartalmával kapcsolatban.
Emellett érdemes a kevésbé lényeges szavakat a cím végére hagyni, vagy ha nem fontos, akkor teljesen elhagyni.

4. A meta leírásban is használj érzelmeket, lehetőséget és vágyakat kifejező kifejezéseket, plusz a fókusz kulcsszavad

Azt sokszor elmondjuk, hogy a meta leírás nem közvetlen Google rangsorolási tényező. Ettől függetlenül a RankBrainben kiemelt szerepe van.
A meta címnél szó volt róla, hogy érdemes az emberek érzelmeire hatni egy-egy szóval, amit tényszerű szövegezéssel nem tehetünk meg. Hasonlóan a címhez, érdemes egy listányi szót válogatni, majd tesztelni őket hogy hogyan teljesítenek.
A fókusz kulcsszó elhelyezése a meta leírásban pedig szinte már kötelező, hiszen ha egy felhasználó arra keres, akkor félkövérrel fogja jelölni a Google. Ebből azonnal tudják, hogy ez számukra releváns találat.
kulcsszó félkövér megjelenítése a meta leírásban

5. Használj rövid, kulcsszógazdag URL-eket

Az emberek jelentős része Google keresés során nem néz rá az URL-re. Lehet, hogy én kivétel vagyok, de minden esetben megnézem az URL-t kattintás előtt és annak bizalmat kell gerjesztenie kattintás előtt.
Alapvetően a rövid URL-ek jobban teljesítenek mint a hosszúak, mivel könnyebb elolvasni őket, és csak olvasás után alakulhat ki egyfajta bizalom.
Az ma már alap, hogy olvasható URL-eket kell megjeleníteni a felhasználók számára. Ezen a szinten remélem, hogy ma már túlléptünk. A legtöbben a teljes cikk címét használják fel az URL elkészítéséhez. Ez persze nem rossz, de ezen lehet rövidíteni is általában, a fő kulcsszóra fókuszálva. Ez fontos, a fókusz kulcsszót mindenképp érdemes belefoglalni.

A maximum ajánláson a teljes URL hosszúságára 115 karakter, de alapvetően érdemes használni a következő felépítést:

  • https://pelda.hu/rovid-url

Azt semmiképp sem ajánlom, hogy a régi URL-eket cseréld le újra csak azért, hogy javíts a CTR mutatódon.
Miért? Mert az új URL használata átirányítással oldható csak meg, ami technikai hibákhoz vezethet, amiből a kár sokkal nagyobb tud lenni mint a haszon. Emellett ha mutat külső hivatkozás a régi oldalra, akkor az átirányítás miatt a linkérték egy része biztosan elveszik.
Ettől függetlenül a jövőben érdemes adaptálni ezt a megoldást.

Oldalon töltött idő

Azt legtöbben tudni akarjuk, hogy mennyire sikerül lekötni a látogatóinkat. Illetve hogy melyik forgalmi forrásból érkező látogatóknak a figyelmét tudjuk legjobban lekötni. Ennek pedig egy hasznos mérőszáma az oldalon töltött idő.
Érdemes megjegyezni, hogy az oldalon töltött idő és a visszafordulási arány ugyan korrelálhatnak, de nem feltétlenül van ez így. Ha egy felhasználó végigolvas egy 20 perces olvasási idejű cikket, majd elhagyja az oldalt, akkor az oldalon töltött idő 20 perc lesz, de a visszafordulási arány 100%.

Oldalon töltött idő ≠ visszafordulási arány!

Amennyire tudni lehet, a RankBrain mindkét metrikát figyelembe veszi, de az oldalon töltött idő fontosabb faktor mint a visszafordulási arány.
Plusz, ha az oldalon töltött időt próbálod növelni, nagy valószínűséggel a visszafordulás csökkenni fog automatikusan.

Hogyan növelhető a látogatók oldalon töltött ideje?

1. Jelenítsd meg a lényegi tartalmat hajtás felett

Lehet, hogy nem tűnik jelentősnek a különbség, de nagyon sokat számít, ha a tartalom első (néhány) mondata látszik azonnal, amint betölt az oldal és nem egy nagy kép tereli el a figyelmet.
Sokszor vagyunk úgy mindannyian, hogy gyorsan szeretnénk választ kapni a kérdésünkre és türelmetlenül visszalépünk ahelyett, hogy görgetnénk. Ezt el lehet érni kisebb cover képpel, vagy akár cover használata nélkül.
Persze tudom, úgyis kell egy cover kép, hogy vizuális legyen a cikk, plusz akkor azt már használhatjuk rögtön blog nézetben és OG képként egyaránt, de nem feltétlenül kell, hogy óriási legyen. Sokszor viszont nem csak egy cover képpel, de hirdetésekkel, feleslegesen hosszú szerző leírással (author bio) találkozunk.
cover kép nagyságából fakadó UX hiba
És még a klasszikus SEO oldalak közül sem mindenki figyel erre az apró, de annál hasznosabb koncepcionális trükkre.
Neil Patel oldalát én több okból sem szeretem, de egyik ezek közül biztosan az, hogy ha tartalmat szeretnék olvasni, akkor rengetegszer megszakít. Feleslegesen nagy cover kép, zavaróan sok self-promó, rengeteg felugró ablak (és talán kevésbé minőségi tartalom mint évekkel ezelőtt).
A MOZ blogon is természetesen lehetne még optimalizálni (főleg a nagy gap zavaró a tagek és a lead között), de itt legalább a lead látható részéből már nagyjából tudom, hogy miről lesz szó.

2. Izgalmas bevezető

Ez egy olyan pont, amivel én is rendszeresen szenvedek, mert nehéz igazán jó leadet, illetve bevezetőt írni.
Tartalomgyártás során mindig a végére hagyom ezt a feladatot, hogy 100%-osan tudjam, hogy a cikkben mikről írok. Most például, amikor Google docsban írom a cikk első változatát, így néz ki a cikk eleje.
lead elkészítésének időzítése
A lead elkészítése után már csak a cím utolsó módosításai és a meta, OG adatok lesznek hátra. Plusz a képek véglegesítése és optimalizálása.

Rossz bevezető = alacsony oldalon töltött idő.

Néhány tipp, hogy figyelemfelkeltőbb legyen a lead:

  • Ne mondd el azt, amit már úgyis tudnak.

A különböző faktorú naptejekről írsz? Ne azzal kezdd a cikket, hogy nyáron szükség van naptejre a leégés ellen.

  • Ne legyen túl hosszú.

Tartsd a leadet 3-6 sor hosszúság között.

  • Már a bevezetőben (vagy legalább a cikk elején) áruld el, hogy mi a tanulság.

Ha azonnal megválaszolhatsz egy kérdést, ne habozz, tedd meg. Ne tarts attól, hogy az olvasó utána lelép. Ha egy egyszerű igen/nem, vagy néhány szavas válasz kielégíti, akkor menjen nyugodtan, legalább elégedett lesz és nem alakul ki pogo sticking (vagy a te találatodnál megáll). Ha pedig érdekli, hogy miért az a válasz, tovább fog olvasni a cikkben.

Pogo-sticking: Átkattintás után hányan lépnek vissza másodperceken belül a keresőbe, majd kattintanak egy másik találatra. Ez azt jelzi a Googlenek, hogy nem találták meg amit kerestek, nem releváns a találat. Tehát ez a tényező SEO szempontból rendkívül hátrányos.

  • Ne csak a tanulságot emeld ki az elején, de akár azt is, hogy hogyan jutsz majd a cikkben a konklúzióra.

Ennél a leadnél és a cikk bevezetőnél például pont ezekre koncentráltam. Már az elején mondjam el, hogy mit fognak kapni a látogatók, ha továbbolvasnak.
tippek egy izgalmas bevezetőhöz

3. A tartalom hosszúsága

A hosszabb, de végig minőségi tartalmat szívesebben olvassák az emberek. A legtöbb témát nem lehet kellően megérteni rövid üzenetből.

A Backlinko elemzése szerint a Google első oldalán található tartalmak átlagos hossza 1890 szó.

Épp ezért, én azt szoktam elvárni magamtól, hogy legalább 1500 szavas cikkeket készítsek. Amit most olvasol, például ~2500 szó hosszú.
a tartalomban használt szavak száma korrelál a Google pozícióval
Ezen túl a hosszabb tartalom egyfajta share trigger is, hiszen ha egy olyan anyagot osztunk meg másokkal, ami rendkívül alapos (és hosszú), az minket is jobb színben tüntet fel. Őszintén, én kétfajta tartalmat szoktam megosztani másokkal:

  1. szórakoztató videókat és mémeket
  2. hosszú, alapos szakmai cikkeket

Ezen túl természetesen egy hosszabb írást több idő átrágni is, így ez növeli az oldalon töltött időt. Miután megválaszoltad a cikk elején a kereső központi kérdését, jöhet a kifejtés. És itt nem spórolhatsz a munícióval, teljesen körbe kell járnod a témát. Ezt pedig nem lehet megtenni 500 szóban.

4. Bekezdések (headings)

Egy 1500-2000 szavas cikk nagyon megterhelő tud lenni természetesen. Épp ezért, a bekezdéseknek (és más tördeléseknek) nagyon fontos szerepe van.
A bekezdéseknek olvasót megtartó ereje van. Segít átlátni a szöveget és navigálni benne, plusz ha jó dizájn is társul mellé, akkor kimondottan szórakoztató lehet.

Tartalomgyártás, szem előtt tartva a RankBraint

A klasszikus kulcsszókutatást ma már nagyon sokan csinálják. Ugyanúgy, mint ahogy tudják, hogy azt el kell helyezni a tartalom megfelelő részeiben. Simán ezzel nem lehet kiemelkedni.
ma már mindenki használ kulcsszókutatást és klasszikus tartalmi keresőoptimalizálást
Eközben a Google elismerte, hogy a RankBrain a Hummingbird algoritmus része. A Hummingbird az, amely a keresések és a szövegek jobb megértését tűzte ki célul. Ez egyben azt jelenti, hogy a RankBrain nem a kereséskor, vagy a találatra való kattintáskor indul, hanem már jóval a keresés megkezdése előtt.
Ha például az angol “planes” kulcsszóra gondolunk, akkor a Google korábban az alapján döntötte el, hogy a filmet (Repcsik), vagy mondjuk repülőkatasztrófákat hoz találatként, hogy ki hányszor használta a fő kulcsszót a címben, URL-ben, alt textben, stb. Ma ez már nem így működik, sokkal jobban megérti a szöveget a Google.
Épp ezért, nem kell feltétlenül ragaszkodni a a kulcsszavak ismételgetéséhez, helyette nyugodtan lehet szinonimákat használni, vagy ha SEO szemszögből nézzük, LSI-okat (Latent Semantic Indexing). Ezek olyan szavak és kifejezések, amelyek szorosan kötődnek az adott page témájához.
Tehát az LSI nem sima szinonima, hanem minden olyan kifejezés, ami a természetes nyelvfeldolgozás (natural language processing) szerint kötődik az oldal témájához.

LSI: olyan szavak és kifejezések, amelyek szorosan, kontextuálisan kötődnek az adott page témájához.

Ennek a típusú extra kulcsszókutatásnak és tartalomkészítésnek a megvalósítása nem olyan bonyolult, mint elsőre tűnhet.
A content generálás folyamata pontosan ugyanúgy néz ki mint most, amíg el nem készülsz a szokásos on-page listával, amit amúgy is meg szoktál csinálni. Ezután viszont van egy extra kulcsszókutatási fázis, ahol magát a Googlet érdemes megkérdezni, hogy milyen kulcsszavakat tart még relevánsnak a témában.
Ennek egyik gyakorlati megvalósítása úgy néz ki, hogy használod a kapcsolódó kulcsszavakat a keresőből. Egy Google keresés után legörgetsz az oldal aljára és az ott található kifejezésekből annyit használsz fel a cikkben, amennyit csak tudsz.
kapcsolódó tartalmak
Ha ezek a kifejezések nem elegendőek, Papp Gábor írt egy Google scraping módszerről, amivel még több találatot tudsz legyűjteni.
Mivel ezek a kifejezések közvetlenül Googleből jöttek, azt is jelenti, hogy a kereső úgy gondolja, hogy ezek a kifejezések szorosan kapcsolódnak a témádhoz.
Ezen túl vannak keresések, ahol a kulcsszóra keresésnél a meta leírásokban és sitelinkekben nem csak az általad keresett kulcsszót fogja félkövérrel kiemelni a kereső. Ezeket ugyanúgy érdemes felhasználni.
kapcsolódó kifejezések a meta leírásban és sitelinkekben
Ez a módszer viszont nem minden esetben működik. Ezért amit még szoktam használni angol nyelven, az az LSI graph nevű eszköz. Ezzel egy keresést futtatva adott kulcsszóra számos LSI kulcsszót kapok, amiket be tudok építeni a tartalmamba. Magyarul sajnos a karakterkódolás problémát okoz az ékezetes betűk esetében.
Miután kigyűjtöttem ezeket az extra kulcsszavakat, nincs más dolog hátra mint elhelyezni őket a már meglévő tartalomba. Ez persze nem csak új tartalmakra lehet igaz, hanem már meglévőknél is, mivel növelhetjük a Google által értelmezhető és kontextualizálható szöveg arányát.

Több LSI kulcsszó → több kontextus → jobb pozíció.

A RankBrain alap működési elvének megismerésével és az optimalizálási folyamat során ennek az említett technikák fejben tartásával rendkívüli eredményeket lehet elérni. Akár rövidtávon is.
Tehát még egyszer a legfontosabb RankBrain rangsorolási faktorok:

  1. átkattintási arány
  2. oldalon tölttött idő
  3. visszafordulási arány; plusz ezt ki kell egészíteni az
  4. oldalunk tartalmi kontextusba helyezése a Google szemében

Ha ezek megvannak, akkor pedig nagy eséllyel beelőzhetjük versenytársainkat. Természetesen megfelelő klasszikus on-page és off-page optimalizálás alkalmazása mellett.

Ha tetszett, iratkozz fel! Ne maradj le a következőről se: