Miért kiemelten fontos tartalommarketing eszköz a storytelling?

Sok ezer évvel ezelőtt a történetek adták a tanulás és a közösségek alapját. Ez volt a módja annak, hogy megismerjük a világot. Annak, hogy megtanulhassuk azokat a fontos dolgokat, amik szükségesek az élethez.

A történetek fontossága a sok-sok év alatt beleivódott a lényünkbe. Mindenkire hatással vannak, mindenkit érdekelnek a maguk módján. Ezért fontos a storytelling, mint tartalommarketing eszköz ma.

Mi a brand storytelling?

A márkák lehetősége arra, hogy elmozduljanak a klasszikus márka kommunikációtól és olyan képet alkossanak magukról, ami végre nem a sajtóközlemények és PR cikkek sorába illeszkedik be.

A brand storytelling arra eszköz, hogy kapcsolatba kerüljön egy márka a fogyasztóival. Emberi értékek mentén!

Szerencsére egyre több ilyen példa van már. Viszont itt még mindig hiányzik sokszor, hogy el tudjuk hinni. Ennyi. Nem sok, de fontos.

Az Influencer marketing is storytelling

Lényegében ez az elv az, ami miatt most is jól működik sok esetben az influencer marketing is. A storytelling az alap, ahol a történet megalkotásánál a “szereplőt” kihagyjuk a készítésből, hiszen az  már megvan. 

Az, hogy ez jó dolog-e, vagy sem, nem lehet eldönteni itt és most, kampánytól, brandtől és üzenettől függ. Láttunk már szuper influencer marketing kampányokat és olyat is bőséggel, amiről sikított, hogcsa fizetett reklám az egész és pont ez volt a sikertelenség oka is.

Mindenesetre a tény: az influencer marketing alapja is a storytelling.

Hogyan működnek a történetek?

Ha valahol egy előadást, prezentációt, beszédet tartunk, vagy filmet forgatunk, akár blog bejegyzést írunk, akkor két dolog történhet. Vagy nem tudjuk megfogni a hallgatóságot, vagy belekerülnek a történet sodrásába. A kulcs pedig az, hogy sikerül-e kapcsolódni a közönségnek hozzánk. A mondandónkhoz, az előadáshoz, vagy az előadóhoz.

Ahhoz, hogy az átadott tartalom kifejtse a hatását az kell, hogy magával ragadó legyen, ami öntudatlanul is reakciót vált ki a másik félből. Ezt pedig nem a végeérhetetlen táblázatok és kimutatások, statisztikák fogják megadni, hanem az, ha elmesélünk a számok és adatok köré egy történetet. A történet maga a kulcs ahhoz, hogy elvigyük a másikat egy utazásra. Mégpedig azért, mert a számok és adatok tengerével szemben a történet nem a tudatos, racionális énünkre hat, amit mindenki folyamatosan kontrollál és folyamatosan elemzi a körülötte levő világot, hanem az emberi oldalunkra, az érzelmeinkre.

Egy jó történet érzelmeket vált ki. 

Ha ez megtörténik, akkor már megvan a kapcsolat az előadó, a történet és a hallgató között. Ha ez sikerül, akkor már nem (csak) a racionális énje figyel a hallgatónak, hanem empatikusan is elkezd ráhangolódni a másik félre. A jó történet mesélője és hallgatója neurológiai szinten elkezdik ugyanazt átélni: a történetet. Elkezd dolgozni agyuk jobb oldala is, ami a kreativitásért és a képzelőerőért felel. Belekerülünk a történetbe és nem azért lesz már érdekes, mert szép számokat mutatnak nekünk, hanem azért, mert sajátunknak érezzük azt, elhisszük adott pillanatban, amit a történet elmesél és beleéljük magunkat.

Ez a kulcs minden brand számára. Akkor lesz sikeres egy márka, ha olyan történetet ad át magáról, amit a fogyasztó sajátnak érez, kötődik hozzá érzelmileg. A márkát szereti meg, nem a terméket. Nem az ár és a hasznosság fog számítani, hanem az érzelmi töltet, amit a márka nyújt a termék mellé. Hívhatjuk akár love brandnek is, ha mindenképp szakszóval akarjuk illetni.

Hogyan használd?

Túl könnyű lenne, ha csak annyit írnék, hogy ülj le, vagy üljetek le csapatosan és írjatok egy jó történetet magatokról. Ez nem megy azonnal. 

A storytelling sikeréhez szükség van annak a kultúrájára is vállalati szinten. 

El kell engedni a klasszikus marketing gyakorlatokat és a másik oldal igényeit kell előtérbe helyezni. Mi az, ami őt érdekli? Mi az, ami őt meglepi? Mi az, amire érzelmekkel fog reagálni?

Ez pedig akkor működik jól egy szervezetben, ha már vállalati szinten így vannak kezelve a belső folyamatok is. Ha a vezetők így vonják be a beosztottakat, akik ezáltal inspiráltabbak lesznek, életre kel a kreatív oldaluk és sokkal őszintébben tudják majd megragadni azt, hogy mitől lehet szeretni az ő brandjüket. Minél magasabb szintről indul el ez a kultúra, annál átütőbb lesz a siker. De ezzel most kicsit eltértünk a tárgytól, ez már inkább szervezetfejlesztés.

Vannak persze olyan munkahelyek, ahol ez a fajta hozzáállás alapvető. A legutóbbi kedvenc példáim ezzel kapcsolatban a különböző karitatív, vagy segélyszervezetek. Vegyük például az Autistic Art alapítványát, ahol az egész nem működne, ha nem úgy állna hozzá náluk a teljes csapat, hogy egy olyan történetet mesélnek el, ami érdekes, fontos, de főleg megkérdőjelezhetetlenül igazi. Miért? Mert saját magukról, a környezetükről és arról szólnak a történetek, ami az ő üzenetük!

Először is néhány tény, amit tudni kell a storytelling kapcsán:

  • A storytelling akkor működik, ha érzelmekre alapul, mert akkor összehangolja az előadót és a hallgatót. Szinkronba kerülnek érzelmileg. Itt csak említésként: ezért is fontos egy jó előadó, aki ezt a fajta üzenetet jól tudja közvetíteni. Ilyen értelemben pedig az előadó lehet egy ember, egy TV reklám, vagy a céges Facebook oldal is
  • A storytelling fenntartja a figyelmet, inspirál és bevon. Az ember könnyen veszti el a koncentrációját, ha a tények elemzése a feladata. Ilyenkor a jobb féltekénk nem dolgozik és bizony sokszor önállósítja magát, aminek az eredménye, hogy oda a figyelem. (Prezentáció közben itt veszítjük el például a másik felet…) A storytelling viszont ezt az alapvető emberi működést hasznosítja. Megmozgatja mindkét féltekét.
  • A jó történet megváltoztatja az ember viselkedését. Bizonyított tény, hogy ha egy jó történetet hallgatunk, akkor a testünk kémiai háztartása megváltozik. Oxitocint termel, ami a pozitív érzelmekért felelős. Együttérzés, szociális érzékenység, empátia, bizalom. Kutatási eredmények helyett jusson csak eszünkbe, mikor otthon, vagy a moziban nézünk egy filmet és a film végén egy hosszú és szívhez szóló jelenet végén a főszereplő elbúcsúzik a szerelmétől, majd meghal, gyermekkora óta mellette levő kiskutyája pedig szomorúan vonyít fel… Ilyenkor van az, hogy létünk szebbik (és érzelmileg aktívabb fele) fele elpityeredik és elmorzsol pár könnycseppet a meghatottságtól.

Ugyanez a helyzet egy brand történeténél is. Ha a történet jó, őszinte és emberi, akkor bizalmat és közös érzéseket ébreszt. Kategóriákkal más szintre helyezve a megítélését, és ez a lényeg.

Ezek után a legőszintébb meglátásom arra, hogy hogyan használjuk a storytelling eszköztárát ennyi: legyünk őszinték.

Ne átverni akarjuk a fogyasztót, hanem magunkkal ragadni egy olyan történettel, ami nekünk is fontos. Ez a garancia arra, hogy a történet működni fog.

Ahhoz, hogy a történet sikeres legyen, kell néhány feltétel, amiknek meg kell felelni:

  • Legyen szerkezete a történetnek. Tanuljunk a klasszikusokból. Minden történetnek van kezdete, tetőpontja és befejezése. Minden történetben van egy hős, akivel lehet azonosulni. Ezek egy nagyon stabil alapot fognak adni, amire már fel lehet építeni a történetet.
  • Építs bizalmat. Akkor fog a közönség bevonódni, ha azt a gátat, amit a racionális énjük von köréjük, miszerint nem bízhatnak egy márkában, mert annak nincs más célja, csak az, hogy minél több pénzt húzzon ki a zsebéből. Ez egy gát, ami ma egyre erősebb a sok-sok üzenet, poszt, video, reklám, e-mail és telefonhívás miatt – nevezzük ezeket most együttesen “zaj”-nak -. A zaj az, ami megnehezíti a dolgunk, mert nehéz így kitűnni.
  • Használj példákat, hasonlatokat. Ezek az eszközök önmagukban segítik, hogy beinduljon a képzelőereje a másik félnek. Ha úgy kezdek egy beszélgetést, vagy előadást, hogy “Emlékszem, még kiskoromban..:”, vagy “A legjobb barátommal történt a minap…”, akkor azzal gyakorlatilag a másik fél kreatív énjének annyit mondtam, hogy: “Egyszer volt, hol nem volt…”. A példák és hasonlatok inspirálnak. Megmutatják az adott történetet egy teljesen más szemszögből. Nem a brand célok számítanak, hanem az, hogy miről szól a történet, mi a mondandója.
  • Mindenki másra figyel. Ez az egyik legkomolyabb kihívás, ugyanis nem elég a jó történet, a jó előadás, a hatásos hasonlatok, ha azokra csak kevesen lesznek fogékonyak. Az átlag fogyasztót nem fogjuk magunkkal ragadni, ha atomfizikai hasonlatokkal és szakkifejezésekkel próbáljuk meghatni (kivéve persze, ha amúgy erről szól a történet is). Meg kell találni azokat a képeket, amik a legnagyobb közönségre hatnak. Minél hétköznapibb dolog a példa, annál jobban működik, mert annál többen élték már azt át korábban.

Sok esetben az ötletek megvannak, de valami mégis hiányzik. Nincs meg mögötte a stratégia. Erre mi egyetemlegesen egy jól bevált modellt használunk, mert könnyen lehet az ilyen témájú feladatokhoz adaptálni. Ajánlom mindenkinek!

Mik lehetnek egy sikeres brand storytelling témái

  • A mi sztorink. Mindig jó alap, ha a cég saját történetét mutatjuk be, annak emberi oldaláról. Mi volt a kezdő ötlet, mik voltak az első szakmai, első emberi kihívások, mi volt a motiváció forrása, ami végül sikerre vitt.
  • Valós történetek. Ha már a céget bemutatjuk, akkor érdemes azt színesíteni, vagy folytatásként feldolgozni, hogy milyen megtörtént események vannak mögöttünk, meséljünk egy komolyabb kihívást elejétől a végéig.
  • Ügyfél történetek. Nincs is annál hitelesebb, mint amikor egy ügyfél meséli el, hogy a cég mit tett érte, hogyan segített neki.
  • Célkitűzések. Az egyrészt fontos, hogy hogyan jutottunk el oda, ahol most vagyunk, de az ügyfelek szeretik, ha olyan céggel vannak kapcsolatban, akiről tudják, hogy halad valamerre és fejlődik. Mutassuk meg, hogy mit szeretnénk elérni. Egyrészt az ügyfelekért, de az is ugyanúgy egy jó történet, hogy a cég alkalmazottaiért is dolgozunk és ezt mutatjuk be. Márkaépítés szempontból ez utóbbi talán még jobb is tud lenni.

A legkedvesebb storytelling példám

Számomra az egyik leginkább megkapó példa az alábbi videó. (Mindemellett a Canon “The Lab” projektjének minden filmje példa értékű.)

Ebben a videóban 6 profi fotóst kértek fel arra, hogy fotózzák le külön-külön ugyanazt az embert. A csavar ott volt, hogy a portré alanya mindenkinek más történetet mesélt el magáról. Ex rab, halász, milliárdos, stb. Hogy a történetei mennyire hatottak a profi fotósokra, akkor derült ki igazán, mikor a 6 végeredményt egymás mellé tették. 6 teljesen különböző eredmény, ahol szinte nem is hasonlítottak a fotón szereplő emberek egymásra.

Miért? Mert ebben az esetben a fotósok kifejezett célja volt, hogy érzelmileg ráhangolódjanak a másik félre. Nem volt gát. Meg akarták ragadni az embert, átélni, hogy ki ő, átélni az élettörténetét és az alapján készítették el a képet, hogy ez bennük milyen módon tükröződött vissza.

Egy jó storytelling kampánynak csak a képzelet szabhat határt. Az inspiráció ezekhez ott van mindenütt, csak nyitott szemmel kell járni!

Az indulás buktatóinál pedig sokat tud segíteni egy tapasztalt szakértő.

Ha tetszett, iratkozz fel! Ne maradj le a következőről se:

Fontos változást jelentett be a Google 2019. július 1-én, amit 2019. július 2-án kiegészített, hogy hamarosan változás lesz a robots.txt file-okban kezelt adatokban, mivel számos, eddig sikeresen használt parancsot már nem fog támogatni.

Akkor még csak annyit adtak meg bevezetésnek, hogy “hamarosan”. Idő közben a hamarosan is eltelt és elérkezett a bevezetés időpontja is már: 2019. szeptember 1.

A július elsején bejelentett változásokról részletesen itt tette közzé a Google a robots.txt-re vonatkozó információkat.

Noindex támogatás megszűntetése a robots.txt-ben

Ezek közül a változtatások közül, ami számunkra kimondottan érdekes weboldal feltérképezés, így keresőoptimalizálás szempontból az a noindex parancs támogatásának megszűntetése.

Akiket ez érint, azok közül nagyon sokan kaptak is értesítést már, hogy vegyék ki ezeket a parancsokat a robotstxt-ből, mert szeptember 1-től nem lesz támogatva. 

Fontos! Ha még nem kaptál, az nem jelenti azt, hogy nem kell vele foglalkoznod, mert közel sem teljes a tájékoztatási kör. Inkább ellenőrizd, hogy mik szerepelnek a saját file-odban.

Hogyan ellenőrizd a saját robots.txt file-odat

Az ellenőrzéshez a Google is biztosít lehetőséget a Search Console fiókon belül, így nem kell sokáig keresgélni, van-e probléma az oldalon.

  1. Ezen az oldalon megnyithatod a tesztelő eszközt.
  2. Válaszd ki a megfelelő Search Console tulajdont, amit szeretnél vizsgálni.
  1. Nézd meg, hogy talált-e hibát, vagy figyelmeztetést a file-ban.

Így viszonylag egyszerűen és gyorsan fel tudod térképezni, minden rendben van-e a file-ban. Ha mind a hibára, mind pedig a figyelmeztetésre 0 lett az eredmény, akkor hátra dőlhetsz, minden rendben van.

Kiket érint a változtatás

Mindenkit, aki aktívan használta a robots.txt file-t az oldalán és voltak olyan oldalai, amit nem szeretett volna megjeleníteni a Google keresőben.

Ilyen oldalak lehetnek például:

  • Termék listaoldal variációk, különböző szűrt listák
  • PPC kampány oldalak
  • Belső oldalak, “csak klubtagoknak”
  • megszűntetett, törölt oldalak

Mit jelent a noindex támogatás hiány a gyakorlatban

Az elmúlt 20 évben tökéletesen jól működő megoldást vezetett most ki a Google ezzel a mdosítással, ugyanis ha egy oldalt nem szerettél volna megjeleníteni a Google keresési eredményei között, akkor egyszerűen megadtál egy ilyen parancsot és már nem is indexálta be az oldalt:

Noindex: /pelda-oldal-1/

Ez egy könnyen használható és jól ellenőrizhető megoldás volt eddig, mert egy file-ban, közös helyen lehetett az összes hasonló szabályt kezelni. E helyett azonban alternatív megoldásokat javasol a Google, hogy miként lehet az eddig használt robots.txt parancsokat megfelelően kezelni.

Alternatív megoldások

Persze nem csak a módosításokról adtak tájékoztatást, hanem egyúttal meghatározták azt is, hogy mik azok a megoldások, amik szeptember 1 után jól fognak működni:

  • Noindex beállítása a robots meta tag részben: HTTP és HTML head részekben is egyaránt alkalmazható és ez a leghatékonyabb módja annak, hogy egyes oldalakat, url-eket kitiltsunk az indexálásból.
  • 404 and 410 HTTP státusz kódok: Mindkét kód azt jelzi, hogy az oldal nem létezik, amivel elérhetjük, hogy a Google index adatbázisából kikerüljön adott oldal.
  • Jelszavas védelem: Ha külön nem állítunk be erre parancsot, akkor a feliratkozáshoz, vagy tagsághoz kötött tartalmakat nem fogja indexálni a Google. Belépéshez kötött hozzáférésnél alapvetően el fogjuk rejteni a tartalmat a Google index adatbázis elől.
  • Disallow a robots.txt file-ban: Ha egy oldalt disallow paranccsal blokkolunk a robots.txt-ben, akkor megszüntetünk minden hozzáférést a keresőmotorok számára. Így se indexálni, se feltérképezni nem fogják azt. Megjegyzés: ha valamilyen külső, vagy belső oldalról hivatkozik egy link az oldalra, akkor még lehet ebben a megoldásban hiba, de ezen dogloznak már.
  • Search Console Remove URL eszköz: Ezzel az eszközzel ideiglenesen el lehet távolítani egy url-t a Google index adatbázisából. Fontos kiemelni, hogy ez maximum 90 napig fog élni. Az eszköz itt érhető el, de javaslom elolvasni az előző linken található leírást is.

Hogyan használd ezt az információt

A fenti lista tartalmaz több eszközt is, ami segíthet, illetve neki láthatsz átnézni az oldalad, hogy mik azok, amikkel foglalkoznod kell.

Emellett weboldal motortól függően vannak olyan eszközök, amik segítenek a beállításokban. Példaként most két opciót hoztam WordPress oldalakhoz.

Noindex meta tag beállítása WordPress oldalon

Itt már elég sok megoldást lehet találni. Ezek közül, amit leginkább szoktam én is használni, az a Yoast SEO plugin. Nagyon egyszerű a beállítás, ajánlom nektek is ezt a megoldást használni:

Ha a video alapján beállítjátok a noindex parancsot, akkor a plugin hozzá fog adni az oldal kódjához egy 

1<meta name=”robots” content=”noindex,nofollow”/>

sort és működik is.

Jelszavas védelem beállítása WordPress oldalra

Ez egy gyárilag beépített funkció WordPress alatt. Ha megnyitod az adott oldalt szerkesztési nézetben, ott a jobb felső részen látod, hogy az oldal pl “Publikált” státuszban van. Ez a menüpontja a jelszavas védelem beállításának is.

Összegzés

A fent leírt módosítások nem felforgatni hivatottak a jelenlegi status quo-t a webes világban, hanem a Google azon törekvésének egy következő lépése, hogy standardizálja a robots exclusion protocolt. Ez pedig az egyik első lépés ehhez.

A feladat nem megugorhatatlan, persze lesznek olyan oldalak, nagyobb webshopok például, ahol okozhat némi fejtörést, de itt is meg lehet találni a megfelelő megoldást a gyors feldolgozásra.

Ha tetszett, iratkozz fel! Ne maradj le a következőről se:

Mi a keresőoptimalizált tartalom

Itt természetesen kettős feladatokról lehet beszélni: technikai és tartalmi.

A keresőoptimalizált tartalom olyan csoda, amire minden online kereskedő, szolgáltató vágyik. Egyszerre élvezetes fogyasztani, jó a megjelenése, minőségi és márkaépítő, jó átkattintásokat generál, ráadásul még a Google szemében is első osztályú értékelést kap és a találati lista legtetején mutatja meg a keresőknek.

 

A SEO a keresőbarát tartalom készítést az alábbiak szerint határozza meg

Adott témához kapcsolódó, minőségi tartalom

Kulcsszó sűrűség

Az optimális kulcsszó sűrűség változó, seo szempontból a 2000+ szavas tartalmak a legjobbak.
Forrás: prepostseo.com

 

Tartalmi szempontból fontos elemei egy elkészült anyagnak, hogy megfelelő mennyiségben és sűrűségben tartalmazza a fő és mellék kulcsszavakat. Ha jól készül el a szöveg, akkor nem csak a felhasználóknak lesz hasznos (ezt a részt bízzuk a tartalommarketingre), hanem a Google kereső is értékelni fogja és értékesnek ítéli meg.

Nyilván itt meg kell előtte határozni ezt, hogy melyek azok a kulcsszavak, amiknek megfelelő sűrűségben kell megjelenniük és azoknak milyen gyakorisággal (akár darabszámra pontosan meghatározva).

 

Kulcsszó kutatás

Itt több dologra is kell gondolni.

  • Klasszikus kulcsszó kutatás, amikor az általunk meghatározott kulcsszavakkal kapcsolatban keresünk megerősítést azok minőségére, keresési volumenére, illetve kiegészítő kulcsszavakat, long tail kulcsszavakat és alternatívákat. Ehhez lehet használni a Google Kulcszótervezőt, a SEMrush-t, a MOZ-t, a Keywordtool.io-t és még sok-sok másik programot. Én alapvetően ezeket szoktam elsőként használni.
  • Kunkurencia elemzésből származó kulcsszavak. Ha valamely konkurensed előtted van a Google keresőben 1-2-3 kulcsszóra, ami neked is fontos, akkor meg kell vizsgálni az oldalt, hogy miben több, mint a tiéd. (Elengedve most minden már SEO szempontot a kulcsszavak megfelelő használatán kívül.) Ezeket a kulcsszavakat érdemben vizsgáljuk meg, hogy fel tudjuk-e mi is használni.
  • TF/IDF elemzés és tartalom optimalizálás, hogy nagyobb volumenben tudd a tényleg fontos kulcsszavakat felhasználni. Erre a jó eszköz a Website Auditor. Itt nyilvánvalóan a már publikált tartalmat tudod majd tovább optimalizálni, így egy kicsit kilóg a sorból, de a teljesség igényének eleget téve itt a helye, mert fontos eredményeket tud adni a későbbi tartalmak készítéséhez is.

Egy jól kivitelezett kulcsszó kutatás eredménye meghatározza azt az 1-3 fő kulcsszót, amire szeretnél jó eredményeket elérni a keresőben, és még jó pár másodlagos kulcsszót, ami ezt elő tudja segíteni, tehát ezeknek a kulcsszavaknak szerepelnie kell a tartalomban.

 

Tartalom felépítése

Nem mindegy, hogy milyen tartalommal kell dolgoznunk. Az optimális tartalom meghatározó tényezői a szöveg hosszúsága, tagolása, nyelvtani helyessége, az egyszerű megfogalmazás / könnyű érthetőség, címsorok használata, illetve kellő mennyiségű kép (és/vagy videó) használata a szövegben.

  • Szöveg hossz:

Altalános ajánlás a keresőoptimalizált szövegeknél, hogy minimum 300 szavas legyen. Ez már egy Google által is érdemben kivizsgálható mennyiség, illetve 300 szó elég arra, hogy marketingszövegként is használható legyen.

Természetesen ebben nem fog mindenki egyetérteni. Nincs egyetemlegesen meghatározott, tökéletes szöveg hosszúság. Egyszerre kell figyelembe venni a felhasználói igényeket és a Google preferenciáit.

 

Felhasználói szemmel két dolog lehetséges.

Egyrészt minél hamarabb szeretne az olvasó hasznos tartalmat kapni és menni tovább, ami a rövid tartalom mellett érv. Másrészt a hosszú, 800-1000+ szavas szövegek alkalmasak arra, hogy egy témát teljeskörűen kitárgyaljanak és igazi értéket adjanak át. Ez alapján a tanácsom az, hogy témánként érdemes eldönteni, mi az a hosszúság, ami a legalkalmasabb.

 

SEO szempontból viszont három szempont érdekes most.

Először is a Google általánosságban véve hasznosabbnak tartja a hosszabb tartalmakat, amik 1200-2500 szó között mozognak. (E felettit őszintén szólva még nem is teszteltem. Majd most…)

SEO szempontból az optimális szöveg hossz 1800 szó felett kezdődik.
Forrás: moz.com

 

Másodszor a hosszabb tartalmakat könnyebb kulcsszavakra optimalizálni, mert nagyobb a mozgástér, több másodlagos kulcsszó is elfér a szövegben, amik erősíteni tudják az elsődleges célokat is, különös tekintettel a long tail kulcsszavakra, amiket nehezebb lehet mondatba szerkeszteni is.

Harmadszor viszont szempont a gyakoriság is, bár nem döntő érv ez sem. Ha az oldalon rendszeresen frissülnek a tartalmak, az mindenképp egy jelzés a Google felé, miszerint itt élet van, friss tartalmak vannak, érdekelheti a keresőket. Ezt nyilván könnyebb biztosítani, ha rövidebb szövegeket készítünk.

Nincs tehát arany szabály. Viszont erre is az ad majd megoldást, ha a SEO szempontból beépítésre kerülnek a tartalomstratégiába is. A szövegíró, vagy tartalommarketinges felé az például egy szuperül felhasználható keret, ha meghatározzuk, hogy havi szinten szükség van 1db 900-1000 szavas cikkre, 2db 6-700 szavas cikkre és 4db 3-400 szavasra. Keresőoptimalizáláshoz mesés mix, tartalom tervezés során pedig egy jó keret.

  • Szöveg felépítés:
A klasszikus tartalom felépítés lényege a jó tagoltság és olvashatóság.
Forrás: socialtriggers.com

 

A legegyszerűbb dolgok, amikkel viszont az elkészített szöveg keresőoptimalizálási értéke megugrik.

Ide tartozik a szöveg tagolása. Legyen könnyen átlátható és olvasható, hiszen akkor lesz az olvasó által is fogyasztható, nem fog visszalépni a keresőbe.

A helyes címsor használat is egy egyszerű beállítás, a Google számára viszont nagyon határozott jelek a teljes szöveg tartalmát és célját illetően.

De fontos elemként kezelendőek a nyelvtani helyesség (egyrészt a Google könnyebben érti meg a szöveget, ha nem keres szinonimákat, közeli egyezőségeket, másrészt profibbnak hat maga a tartalom is, ha nincs tele elütésekkel) és az egyszerű, könnyen megérthető fogalmazás. Ezzel is azt az üzleti kommunikációt tudod támogatni, hogy az olvasó haladjon a tartalmadon belül tovább és ne visszalépjen a keresőbe.

A szöveg felépítéssel kapcsolatos elvárások egyébként alapvetően igazak más területekre is, mint például e-mail marketing, közösségi média marketing, vagy bármilyen internetes kommunikáció, ahol a visszalépés csak egy kattintásnyira van.

 

  • Vizuális eszközök:

Az elkészített szöveges tartalom fontos kiegészítő eleme, ha képeket és/vagy videókat is beillesztünk.

Egyrészt tagoljuk vele a szöveget, így lehetséges megoldás, ha minden Címsor 2 (Headline 2) elé/mögé teszünk egyet, látványosan fejezetekre osztva a tartalmat, de ahol a szöveg igényli és van kapcsolódó képünk, bármikor jól tud jönni. Nem kell persze túlzásba esni, az mindenképp ront majd a minőségen, ha 2 soronként jön egy videó…  A képek használatáról a Hubspotnak van egy jó cikke, ami még mindig megállja a helyét. (Pedig olyan régi, hogy Neil Patel-nek még haja volt a fotón…)

 

Linképítés

A jó tartalom linkeket fog generálni, téma szerint releváns helyekről. Gyakorlatban persze azért elég sokat kell azért tennünk, hogy ezek a linkek megszülessenek, de egy elemi rész nem hagyható el ebben az esetben sem: releváns, minőségi tartalmat kell készítenünk, különben nem fognak linkelni rá – nem lesz a másik oldalon hozzáadott értéke annak, ha hozzánk terelik a forgalmat.

Tartalom alapú linkszerzés szempontjából mindenképp fontos két lehetőséget elkülönítenünk:

 

Saját oldalon megjelenő szövegek és a linképítés

Ha saját oldalon publikálod a tartalmat (mint én ezt a mostanit), azzal egyrészt a saját oldalad SEO értékét növeled a témával kapcsolatban, ami mindenképp hasznos.

Másrészt a tartalmat organikus, vagy fizetett formában megtalálhatja bárki, s ha megtetszik neki, akkor a saját oldalára elhelyezhet egy linket, ami ide mutat. Vagy a gyakorlati tapasztalataim alapján ez inkább úgy működik, hogy megkeresed a számodra tetsző oldal tulajdonosát és megkéred, hogy adott tartalomról linkeljen rád, mert az jó lesz mindenkinek. (Ezért sok esetben pénzt kérnek, de én speciel ilyenkor inkább hagyom.)

Ez egy nagyon fontos SEO faktor. Mindenhonnan azt hallani, hogy a minőségi tartalom a legfontosabb és az kell a jó Google helyezésekhez. Viszont az érem másik oldala az, hogy jó helyezést megfelelő mennyiségű, rád mutató link nélkül nem fogsz elérni, illetve stabilan nem fogsz tudni megtartani.

 

Külső oldalon megjelenő szövegek és a linképítés

A link szerzés, linképítés másik lehetséges módja, ha máshol jelenik meg a tartalmad és mint szerzőre linkelnek vissza. Ezt most az egyszerűség kedvéért guest blogging megnevezés alatt használjuk, bár ide tartozik az is, ha különböző online médiumoknak beküldöd, hogy hozzák le, mint saját cikket (1-2 rád mutató linkkel a szövegben).

A guest blogging (vendégblogolás) sokkal könnyebben összehozható, mert a másik oldal számára készen szállítasz minőségi tartalmat, neki csak ki kell publikálni. Mi is az, amit figyelembe kell venni? Publikálni jobb oldalak (ahonnan az értékes linkek érkeznek) csak akkor fognak cikket tőled, ha egészen kiváló minőségű, informatív, releváns az oldal olvasóinak. Másrészt, ha nem jelentesz konkurenciát, így nem fog potenciális versenytársat reklámozni a másik oldal.

Azt, hogy a külső link megjelenésekre hogyan találsz, keresel lehetőséget, több megoldás is van. Nálam az utóbbi időben az Ahrefs vált be, de a Google Alerts is tökéletesen jól működik. Ha valahol megjelenik az adott kulcsszó a neten, akkor jelez. Innentől pedig rajtunk áll, hogy onnan hova fog (vagy nem fog) mutatni egy link.

 

Technikai keresőoptimalizálás

A technikai SEO már alapvetően ismert feladatokból áll, viszont mindig érdemes ezeket elővenni, mert az a tapasztalatom, hogy sok esetben kimaradnak apró, de fontos részletek. Érdemes készíteni egy checklistet magunknak!

 

Meta adatok

A meta szintű adatok minden oldalnál rendkívül fontosak. Egyrészt mert a Google ezeket vizsgálja és értelmezi, többek közt ezek alapján határozza meg, hogy miről szól az oldal.

Másrészt bizonyos meta adatok CRO (konverzióoptimalizálás) szempontból is fontosak, mert megjelennek a Google keresési találatai között, így ezeket fogja látni a leendő tartalom fogyasztó is.

Mielőtt a részletekbe belemegyünk, ajánlok egy programot, amivel a következőket könnyedén tudjátok ellenőrizni majd. A Screaming Frog nevű szoftvert már évek óta nagy örömmel hazsnálom én is, gyönyörűen megmutatja, hogy hol vannak rossz szövegek meta szinten. Az ingyenes verzió is tökéletes, a korlátozás annyi, hogy csak bizonyos számú URL-t pásztáz végig neked.

 

  • Meta cím (Meta Title):
A MOZ kutatása szerint az optimális címsor karakterszám 50-60 karakter.
Forrás: moz.com

 

Ez gyakorlatilag a publikált tartalom Google felé kommunikált címe. Kiemelten fontos jó címet adni itt, mert ez lesz az, ami a google keresési találatai között az első, kékkel kiemelt sor. Elég fontos, hogy kattintásra optimalizált legyen.

Itt sincs aranyszabály, hogy milyen hosszú legyen, de a MOZ szerint ez 50-60 karakter között kell legyen. Hüvelykujj szabályként azt tanácsolom, hogy a 70 karakteres hosszt használd, mert a felett már nagyon jó esély van rá, hogy a végét a Google lecsapja és csak 3 pont lesz a mondat közepétől.

Hogyan működik? A Google néhány évvel ezelőtt bevezetett szabálya szerint a meta cím szélessége 512 pixelben lett maximalizálva, ebbe kell beleférni. Ez okozta azt is, hogy nincs optimális karakterszám, mert egy ‘i’ betű sokkal keskenyebb, pixelekben számolva, mint egy ‘m’ például. Így hát marad az, hogy igyekezzünk az 50-60 karakteres hosszban maradni.

 

  • Meta leírás (Meta description):

A cím mellett a másik fontos meta adat a meta leírás, amely szintén megjelenik a keresési eredmények között, ez lesz az alsó 1-2 (most már 3-4) sor. Ennek a hossza nem is olyan régen változott, jelenleg az ajánlott hosszúság 300-320 karakter között van.

Szintén kiemelt szerepe van abban, hogy átkattintsanak az oldaladra, illetve van némi hatása arra, hogy a Google miként értékeli az oldalad, így tartalmazza ez szöveg is a fő kulcsszavadat, 1-3 másodlagos kulcsszót is.

 

  • Kép leírás (Alt text):

Vicces, de nagyon sok olyan projekten vagyok már túl, ahogy egyszerűen a képek leírásának (alt text) optimalizálásával nevetségesen óriási ugrásokat tudtunk végre hajtani a keresési eredményekben. Alig-alig használt lehetőség a legtöbb esetben, pedig az kép optimalizálás (image seo) legalább olyan fontos, mint a szöveg optimalizálás.

Itt említem csak meg a képeknél a cím (title) részt is, mert hasonlóan működik. Ez a kettő is kifejezetten a Google keresői számára fontosak, nem fognak megjelenni az oldalon (,maximum olyan formában, hogy ha a kép fölé viszed az egeret, akkor megjelenhet egy szövegboxban).

 

  • URL:

Nem kritikus SEO faktor, de az adott oldal URL-jének a megszövegezése is fontos. Egyrészt SEO szempontból, másrészt pedig a megjegyezhetőség is egy komoly szempont. Minél egyszerűbb és beszédesebb az URL, annál könnyebben fogja megjegyezni az oldalra látogató.

 

  • Meta kulcsszavak:

Csak a rend kedvéért került a listába, de a személyes javaslatom az, hogy ne foglalkozzatok vele, még ha az oldal admin felülete ad rá lehetőséget, hogy kitöltsd. Már évekkel ezelőtt hivatalosan is bejelentette a Google, hogy nem vizsgálja érdemben ezt a részt az oldalon.

 

Oldalon belüli linkek

Szintén fontos szempont, de ha átgondolod, akkor gyakorlati haszna van. Pont ezért fontos a Google algoritmusai számára is, amelyek sok más szempont mellett próbálják leképezni a felhasználói tevékenységet egy adott oldalon belül.

Tegyük fel, hogy elkészítettél egy tartalmat, ami megfelel minden fent leírt szempontnak. Jó helyen szerepel a keresési eredmények között, több külső oldal is hivatkozik rá, ahonnan minőségi forgalom jön.

Itt még mindig van egy fontos lépés: elérhetővé kell tenned a tartalmat az oldalon belül is minden olyan oldalról, ahonnan releváns forgalom tud jönni. Ha az oldaladon a felhasználó nem találja meg a tartalmat, akkor igazából nem is volt értelme elkészíteni a tartalmat.

 

Hol érdemes linkeket elhelyezni belső oldalon? Pár tipp:

– Főoldalon, ha szeretnéd, hogy rögtön oda menjen valaki.

– Termékoldalon, ha valaki nem vette meg egyből, akkor még mielőtt kilép, adj neki alternatívát az oldal elhagyása helyett. Sőt, ha a linkelt tartalom kapcsolódik, akkor még meg is tudod győzni egy jól összeállított marketing szöveggel, edukációs tartalommal.

– Márkaépítés szempontból a Kapcsolat oldal is egy nagyon jó lehetőség érdekes tartalmak biztosítására. Alapvetően nem hiszek a klasszikus cégbemutató oldalakban.

– Az egyik kedvencem a 404-es oldal. Szinten kivétel nélkül csak annyi szerepel ott, ami a standard. Mi van, ha te ott biztosítasz olvasmányos alternatívát a “Térj vissza a főoldalra” helyett?

– A másik jó opció a GYIK rész. Ide az oldalad látogatói információ után kutatni érkeznek. Ha pedig ez a helyzet, akkor ott egy minőségi szövegnek, tartalomnak helye van.

– Szolgáltatás bemutató oldalak, ha kapcsolódik az elkészített anyag ahhoz a szolgáltatáshoz (akár csak részlegesen is). Sokkal könnyebb eladni egy szolgáltatást, ha meggyőzöd a másik felet arról, hogy értesz hozzá. Ezért jöttek létre egyáltalán az első case study-k.

– Hírlevelek. Azok a hírlevelek működnek igazán szépen, ahol nem csak a heti akciókról van szó, hanem túlnyomó részben a hasznos, élvezetes tartalmak. Azoknak a “farvizén” fogod tudni hatékonyan eladni e-mailben a termékedet.

– Bárhol, amelyik oldalon magas a bounce rate. Annál mindenképp jobb eredmény, ha elviszed az olvasót egy másik tartalomra és megadod magadnak az esélyt, hogy az oldalon tartsd.

A tartalommarketing a minőségi tartalmat az alábbiak szerint határozza meg

Legyen egyedi a tartalom

Ez nem csak SEO szempontból rendkívül fontos. Fogyasztói oldalról is arra van igény, hogy ha valamit elolvasnak, megnéznek, akkor az újdonság legyen. Nem fogják élvezettel fogyasztani, ha már 3 másik helyen ezt megtették.

Attól lesz értéke a tartalomnak, ha olyat adsz, amit más még nem. De legalábbis ilyen formában nem.

Legyen szuper a cím (headline)

Engagement szempontból az optimális címsor hosszt a CoSchedule is lekutatta.
Forrás: coschedule.com

 

A felvetés tartalommarketing szempontból rendkívül fontos, de ez nem csak erre igaz. (Itt jön képbe egyébként az a felvetés, hogy a tartalommarketing nem önálló marketing ág, hanem a többinek is szervesen részét képezi.)

Ugyanis a figyelem felkeltő, “kattintós” cím egy Facebook bejegyzésnél éppúgy fontos, mint egy email esetében, vagy egy esemény meghívójánál. Ha a cím nem tökéletes, akkor súlyos veszteségek fognak érni átkattintási arány szempontjából.

Mitől lesz kitűnő egy headline? Néhány fontos alapelv:

– Legyen annyira rövid, amennyire lehet.

– Próbáljon felvetni érdekes témát, vagy rátapintani egy komoly problémára, ami a leendő tartalomfogyasztót érinti. Vagy akár egy számára nagyon érdekes egyéb témát hozzon elő. A lényeg, hogy legyen kapcsolat a fogyasztó és a szöveg között. Lehetőség minél hamarabb, még mielőtt tovább görget.

Alapvetően ez a két szempont számít. Lehet még próbálgatni a trendi megoldásokat, miszerint legyen benne szám és valami “leg…” . Pl. 3 legjobb…, vagy 10 legérdekesebb… , stb. Szólítson meg direkt módon, vagy a problémát írja le. Általában az előbbire szavaznak, szólítson meg, de vannak iparágat, ahol nem szerencsén. Főleg B2B kommunikációban érdemes kerülni, mert ott általában magázódunk, de a magyar nyelv szépsége itt körülményes mondatokat tud eredményezni.

TIPP: B2B szövegírásnál a magázódás helyett használj általános kifejezéseket, T/2. személyben.

Címsorokról olvasnál még? Ajánlom a Copyblogger kapcsolódó cikkét a headline írásról.

 

Legyen hasznos a tartalom

Felhasználható / gyakorlati haszon, válaszoljon meg kérdéseket.

Nem elég, ha újat írsz, tökéletes headline szöveggel.

Az is fontos, hogy ha valaki a szövegedet végig olvassa, akkor legyen benne számára valamilyen érték, amit tovább tud vinni. És amiről te fogsz egyébként gyakran eszébe jutni, hogy hol is tanulta meg az adott trükköt.

Ha felvetsz egy problémát, akkor arra legyen megoldásod is. Nem, az nem megfelelő, ha a szöveg közepére kihelyezel egy szöveg boxot, hogy a továbbit már csak akkor tudod elolvasni, ha 1) megosztod a posztot közösségi médiában, 2) fizetsz. Előbbi még egyébként jól működhet, csak figyelembe kell venni, hogy mikor van online a célközönségünk és mennyire vannak ők ott egyáltalán. Utóbbinál pedig riasztó, ha pénzt kérsz tőle. Működhet, de akkor már sérül az értékadás minősége.

 

Olvastassa magát, legyen élvezetes

Nagyon fontos ma már az, hogy ne csak szövegben gondolkodjunk, hanem azon, hogy a szöveg mellett mik azok az eszközök, amikkel érdemben ki lehet egészíteni azt. Képek, videók, de akár hangfile-ok (podcast anyagok) is jók lehetnek, vagy ezek kombinációi.

Tapasztalataim szerint, amikor olyan partnerekkel dolgozunk együtt, akiknél a tartalom házon belül készül, mi pedig szerkesztjük, optimalizáljuk azokat, hogy sok esetben túlságosan modorosra sikerül a szöveg, mert csak a márkára gondolnak a tartalom készítésekor. Pedig a legfontosabb, hogy a fogyasztónak legyen jól olvasható. Íródjon olyan stílusban, ami a leendő vásárlók szempontjából jó.

Másik szempontból pedig, hogy maga a tartalom is meghatározható, ami készíteni fogsz. Attól függ, mire van szükséged, egy tartalom lehet blogposzt, PR cikk, lista poszt, útmutató, tutorial, prezentáció, infografika és még nagyon sok más. Ezek is alapjaiban tudják meghatározni, hogy milyen tartalmat akarsz készíteni, illetve azokat hogyan is lehet keresőoptimalizálni.

 

Irányítsa az olvasót

Ne csak leírjon egy adott témát, hanem adjon a kezébe mindig olyan megoldást, amit fel tud használni azonnal.

Nem kell megmondani, hogy mi legyen az a 3 dolog, amit most megtesz, hogy jobb legyen neki, viszont arra szükség van, hogy a lehetőségeket és tennivalókat megmutassuk neki.

Erre az egyik legjobb példa lehet az Unbounce által készített The Noob Guide to Online Marketing infografika.

https://unbounce.com/noob-guide-to-online-marketing-infographic/

Nem ad egy 10 elemes listát a kezedbe, hogy ezt tedd, csak felvázolja a szükséges megoldásokat egy-egy adott témára.

A feladat szépsége és egyben nehézsége, hogy ennek tényleg nagyon jónak kell lennie, hogy érezze az olvasó, mit kell tennie.

 

 

Legyen hiteles

Nagyon fontos szempont. Senkitől sem elvárt, hogy saját kútfőből készítsen legendás tartalmat. Sőt, ha van olyan weboldal, vagy könyv akár, ami sokat hozzátett az adott tartalom minőségéhez, akkor ne legyünk restek és transzparens módon legyen kommunikálva a kapcsolódó tartalom.
Ez valóban azzal jár, hogy forgalom megy át a forrásként használt oldalra, viszont sokkal több hasznot hoz a tény, hogy az általad előállított tartalom közismert, hiteles forrásokból táplálkozik.Erősíteni fogja az erejét a nálad leírtaknak, komolyabban fogják venni.

 

Teremtsen kapcsolatot a márkával

Tartalommarketing szempontból az sem utolsó, ha a keresőoptimalizált marketingszöveg nem csak a Google SEO szempontoknak felel meg, hanem az olvasóknak is. Egy jó tartalom pedig közvetett módon bemutatja és kapcsolatot épít a fogyasztó és a márka között.

Elég lehet akár egy-egy logo a csatolt képeken, vagy 1-2 kiutalás fontos dolgokra, amik koimmunikálják a brand kapcsolatát a tartalommal.

Fontos, hogy ezt nem szabad túlzásba vinni.

 

Mi a nagy különbség a SEO és a tartalommarketing között?

Azt gondolom, hogy lassan semmi. Legalábbis bízom benne, mert akkor mindkét marketing ágazat nagyot lépne előre hatékonyságban és minőségben is. Jelenleg ezt látom az egyik legnagyobb problémának, pedig nem lenne nehéz áthidalni a dolgot és közös célokat meghatározni, melyek mentén megmarad a minőségi tartalom olyan formában, hogy mind a SEO-s szakértő, mind pedig a marketingszöveg-író egységesen elégedett tudna lenni.

Mire is gondolok ez alatt. Leginkább a sztereotípiákra.

Miszerint egy tartalommarketinges számára elvárás, hogy a tartalom jól teljesítsen, de egyébként megoldja azt saját maga is egy jól összerakott e-mail marketing kampánnyal, közösségi média kommunikációval és a weboldalon való jó elhelyezéssel, sőt még PPC kampányt is futtat rá.

A SEO szakértő számára pedig nincs fontosabb a meta adatoknál és a keresőbarát tartalom abból áll, hogy tömve van kulcsszavakkal, oldalon belül és kívül is tucatnyi link hivatkozik rá.

Ha félre teszem azt, hogy mindkét oldalról részese vagyok általánosságban a folyamatnak, akkor is egyértelműen látszik, hogy a két álláspont nem áll egymással szemben és ennek szerencsére látszanak is már a jelei mindenhol, ahol igény van a minőségi tartalomra.

 

Hogyan tud akkor együtt működni a keresőoptimalizálás (SEO) és a tartalommarketing?

Tartalom nélkül a SEO nem fog működni

Ez talán az egyszerűbb része. A keresőoptimalizálás sok kis, vagy nagy részfeladatból áll össze. Technikai és tartalmi keresőoptimalizálás egyaránt fontosak. Hiába a tökéletes meta SEO, vagy linképítés, ha nincs tartalom, amibe a kulcsszavakat bele lehetne szuszakolni.

Sőt hiába a megfelelő mennyiségű tartalom, kulcsszavakkal, ha a megírt szöveg élvezhetetlen és aki olvassa, a felénél bezárja az ablakot.

A jó SEO és a hosszú távú SEO eredmények elengedhetetlen kelléke a kiváló tartalom, ami konvertál és jól irányítja a weboldalra érkező forgalmat. A Wordstream is erről írt egy jó cikket, ha utána olvasnál még ennek.

 

SEO nélkül a tartalom nem fog működni

Szerintem a másik oldal is egyszerű, mert ésszerű.

Mi történik, ha megírjuk a tökéletes tartalmat és publikáljuk. Bekerül a hírlevélbe, megosztod Facebookon is, kint van az oldalon. Szép forgalmat generálsz rá, majd ez szépen elmúlik, készítheted a következőt.

Rövid életű a siker.

Ellenben, ha a tartalom köré odakerül a SEO is, akkor a kezdeti forgalmat hosszú távon is fent lehet tartani, mert a Google nem egyszeri forgalmat generál, hanem folyamatos elérést ad azoknak a tartalmaknak, amikről úgy ítéli meg, hogy felhasználói szempontból megfelelőek egy keresési szándék kielégítésére.

A SEO és a tartalommarketing kapcsolatáról a Kissmetrics oldalán tudtok még egy nagyon jó cikket olvasni.

 

Az optimális együtt működést az fogja meghozni, ha a keresőoptimalizálással és szövegírás feladatokkal foglalkozó területek összedolgoznak

A két terület akkor fogja kiegészíteni egymást és garantálni, hogy mindkettő jól és hosszú távon is működni fog, ha megtaláljuk azt a közös halmazt, ahol mindkét marketing ágazat megtalálja a számítását.

Röviden megfogalmazva, ez a közös pont a minőségi tartalom, ami pontosan kielégíti az oldalra érkezőt információ iránti igényét.

Ehhez kellenek a kulcsszavak, amik megerősítik az oldalra érkezőt, hogy jó helyen jár (egyúttal a Google-t is, hogy tényleg ide kell terelni az embereket), másrészt kellőképpen élvezetes, vagy tanulságos a tartalom ahhoz, hogy végig is olvassa azt a másik fél.

Ez az a cél, ami közös.

 

Elég a közös pont a SEO és a tartalommarketing között?

Megvan a közös pont tehát. A marketingszöveg-írás önmagában és a SEO egyedül nem fog jól működni.

Ahhoz azonban, hogy a kettő segítse egymást és ne eseti jelleggel tegye, kicsit távolabb kell lépni a mindennapi munkától és stratégiai szinten kell megvizsgálni a dolgot.

Ki kell alakítani egy közös, keresőoptimalizált tartalomstratégiát, ami a jól megtervezett tartalomtervbe beépíti a SEO által elérni kívánt célokat.

Ehhez nem kell mást tennünk, mint a fent leírt alapvetések mentén kialakítani egy tartalomstratégiát, amihez az alapot nem csak a sales és a termékfejlesztés szolgáltatja, hanem a SEO is.

A SEO akkor fog hatékonyan beépülni a tartalommarketing folyamatokba, ha a tervezésnél már nem csak az általános üzleti szemlélet valósul meg, hanem végre az adatalapú döntéshozatal terjed el és szempontok lesznek olyan tények, mint keresési kulcsszavak és volumenek, de akár a tartalom- és SEO alapú konkurencia elemzés.

Azt gondolom, hogy nem azzal van a probléma most, hogy a SEO és a tartalommarketing nem találja meg a közös hangot. Inkább az, hogy még nincs adatokkal alátámasztva és irányba állítva ez a közös munka. Amint a tények és nem a vezetői megérzések fogják táplálni a stratégiákat, onnantól kezdve a fentebb tárgyalt kettősség meg fog szűnni.

Ha tetszett, iratkozz fel! Ne maradj le a következőről se:

Újabb változásokat eszközölt a Google a keresési eredmények között a napokban. Pontosabban 2017. november közepe táján, számolt be tapasztalatairól a MOZ. Az eredeti cikket itt tudjátok elolvasni.

Mi a SERP módosítás lényege?

Mostantól a meta leírások és snippetek hossza megváltozott, ez pedig SEO szempontból kihatással van mindennapjainkra nekünk is. Ráadásul ez nem egy most bejelentett meta leírás módosítás volt, hanem életbe is lépett.

Olyannyira, hogy tegnap még lefuttattam néhány keresést teszt jelleggel, visszafogott eredményekkel, viszont ma már egyértelműen látszódott nálunk is az újítás, a rekord, amit találtam a korábbi 165 karakter hosszú meta leírás helyett 314 karakter volt, magyar oldalnál. Tehát ezzel kell számolni.

Mostantól az oldalak meta leírása 320 karakter hosszú is lehet!

Röviden tehát a lényeg: mostantól eltörölte a Google a korábbi 165 karekteres limitet, s mostantól ez ennél jóval magasabb. Az optimális hossz még bőszen tesztelés alatt, de valahol 270 és 320 között van.

A fentebb linkelt cikkben egy csomó érdekes info van a kutatási eredményekről és arról, hogy miért most lett kihirdetve. A lényeg annyi, hogy novemben 2. felében ért el a módosítási hullám egy olyan mértéket (51%), ahol már megjelent ez a frissítés, tehát már több esetben, mint nem.

Ami olyan szempontból több, mint érdekes, hogy ebben az 51%-ban már benne vannak azok az oldalak is, ahol engedné hosszabbra a meta leírásokat, de dolgozik ott egy lelkiismeretes keresőoptimalizáló és szépen 165 karakter hosszú mindegyik meta leírás.

Miért fontos a hosszabb meta leírás keresőoptimalizálás szempontból?

Személy szerint két fontos okot látok:

  1. Egyrészt szabadabban tudunk innentől kezdve szöveget írni, nagyobb teret kapnak a kreatív, felhasználók számára is hasznos szövegek. Ráadásul több karakternyi helyet kapunk keresőoptimalizálni is ezeket.
  2. A hosszabb meta leírás nagyobb találati eredményt biztosít, így alapvetően látványosabb teret tudunk kitölteni a találati oldalon.

A kettő közül szerintem magasan az első a fontosabb, ott is inkább a felhasználói élmény növelése. Mérhetetlen sok weboldal mellett minden keresésnél van esélyed arra, hogy ha jó helyen szerepelsz (legyen ez az első találati oldalon bárhol), akkor mostantól közel kétszer akkora helyed van meggyőzni a keresőt, hogy a te oldalad, tartalmad az, amit keresett. Sokkal többet tudsz tenni azért, hogy a keresőbeni találatok közt a tiéd legyen a leginkább megnyerő és beszéldes. Ez pedig a keresőoptimalizálást már csak közvetetten érinti, mégis fontos eleme lesz annak a jövőben.

Ezt a kérdést egyébként több szempontból is érdemes lesz vizsgálni. Egy annotationt mindenesetre érdemes elhelyezni november végére, hogy később lásd az időpontot, hátha lesz érdemi változás. Ugyancsak érdemes jelölni, amikor egy-egy adag meta leírást bővítesz majd az oldaladon, így tudsz következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy milyen hatása van az oldalra, ha hosszabb a meta leírás.

Hatását tekintve pedig azt semmiképp se felejtsük el, hogy a hosszabb meta leírás azt is jelenti, a 3-4-5+ találati helyekig többet kell majd görgetni is. Ez felértékeli az igazán jó találati helyezéseket a keresőben. Persze nem ez lesz az, amitől megszűnik a forgalom a találati oldal aljára, viszont ha a nagyobb helyet, jobb láthatóságot és a sokkal könnyebben (felhasználói igényre) optimalizálható szöveget nézed, akkor egyútt már komolyabb hatást is lehet várni.

Hogyan érdemes nekivágni?

Nos, a legegyszerűbb, ha a legfontosabb oldalaitokkal kezdtek és azoknál végzitek el a szükséges módosításokat.

Persze vannak akadályozó tényezők a rendszerben. Aki például WordPresst használ és hozzá a Yoast plugint, mint én is, annak várnia kell egy kicsit, mert hiába adod meg a megfelelő hosszúságú szöveget, nem emeli át. 🙂 De addig lehet készíteni a szövegeket egy erre használt drive sheet-be, hogy utána majd csak át kelljen másolni!

Sokan, sok féleképpen próbálják hatékonyabbá, produktívabbá tenni a mindennapjaikat.

Amit megtanultan és nekem fontos lett: ez nem a munkáról szól. Ha igazán szeretnéd kényelmesen, stresszmentesen magélni a napokat, ahhoz az kell, hogy minden téren rendbe legyen téve körülötted minden. Ez lehet bármilyen produktivitási módszertan, GTD vagy bármi más, de egy jól szervezett káosz is, ha kiismered magad benne. A lényeg annyi, hogy a te igényeidet szolgálja ki.

Miért tartom ezt jó ötletnek? Leginkább azért, mert hiszek abban, hogy az ilyen változások azok, amik fenntarthatóak hosszú távon.

A mókuskerék nem fog megállni, így a legjobb megoldás, ha a beömlő feladatokat hatékonyan kezeljük. Ha tetszik az ötlet, akkor vágj bele te is, adok hozzá egy kis induló csomagot! …

Változó, hogy ki hogyan áll hozzá a különböző tréning lehetőségekhez. Van, aki szkeptikus, egyszerűen lehúzásnak tartja az egészet, ha fizetnie kell érte, ha ingyenes, akkor pedig borítékolható, hogy semmit nem fog érni. Van, aki lelkes tréningre járó és vagy hasznos tudásnak tartja a hallottakat, vagy szimplán csak networkingelni jár.

Én valahol a kettő között vagyok, erősen megválogatom, hogy milyen tréningekre megyek (vagy csak tervezek elmenni). Általában a speciálisabb témákat keresem, azokat, amik vagy nagyon haladó szintűek, vagy olyan tudást adnak, amit több helyen is be tudok építeni a munkámba.

Ez utóbbival kapcsolatban kezdtem el több mint egy éve érdeklődni a GTD (Getting Things Done) iránt, mint a munkahelyi túlterheltség kezelésére szolgáló svájci bicska iránt. Az elmúlt egy évben netes és személyes tájékozódásaim után kialakítottam magamnak egy jól működő GTD rendszert, ami bevált és jól működött. Ezek után már nem volt számomra kérdés, hogy egy GTD tréning hasznos lenne, s a tervet tett követte, nem rég eljutottam néhány kollégámmal a Hamar Productivity Consulting GTD Alapok tréningjére. Röviden: megérte.

GTD Alapok, útmutatóval

De mi az a GTD?

Erről igen hosszasan lehetne írni, de mivel ezt korábban már megtettem itt, így most legyen írva annyi, hogy a GTD egy átfogó időmenedzsment módszertanként határozható meg, persze ennél jóval több. Ha valaki elmélyed a Getting Things Done-ban, akkor azt a teljes életére fogja alkalmazni, nem csak a munkahelyén. Feladatok mindenhol vannak, otthon is, útközben is. A GTD pedig az a feladat és időmenedzsment rendszer, ami azt adja meg neked, amire szükséged van: minden feladatodat rendszerbe foglalja, nem kell fejben tartanod őket és mindig csak azokat a feladatokat mutatja neked, amikkel az adott pillanatban éppen foglalkozhatnál.

Tudom, ez már túl jól hangzik és normál esetben egy horkantással túl is lendüljek rajta, mert tuti kamu. Azonban az elmúlt egy évnyi GTD után tényként tudom állítani: működik. No de térjünk most vissza a tréninghez…

Mi is történt?

A Hamar Productivity Consulting szervezésében tartott Hamar Domonkos – ceo és GTD tréner – egy 2 napos képzést a Kinarps House-ban. …

Lehet, hogy a cím egy kicsit erős, de amiért megtartottam: A GTD egy szuper metodológia, ami alád teszi a produktív munkához szükséges gondolkodásmódot. Az, hogy ehhez milyen rendszert használsz, már rajtad múlik. Lehet papír alapon, noteszt mindig magadnál tartva, vagy digitálisan, mindig mobilon, laptopon jegyzetelve. Előbbinél elvitathatatlan a hangulat, ahogy serceg a töltőtoll a papíron, de az is mellette szól, hogy a papírra jegyzetelés mindig ad egy kis pluszt a kreativitásnak. A digitális jegyzetelés mellett viszont az szól, hogy az tényleg mindig kéznéz van és a felhő szolgáltatásoknak hála minden eszközön egyszerre el is érhető.

Én ez utóbbi mellett kötöttem ki, ami hamarosan követett egy nagyobb hullámú “productuvity porn” időszak, amikor minden eszközt és minden lehetőséget kipróbáltam. Ennek előnye az lett, hogy megtaláltam a számomra és szerintem legtökéletesebb megoldást, hátránya, hogy ha egyszer rákapsz, akkor könnyen beleeshetsz abba a hibába, hogy sose lesz stabil rendszered, mert mindig valami újítást próbálsz bevezetni. A rendszerem egyik alap eleme pedig az lett, hogy ahol volt rá szükség és lehetőség, ott a manuális rögzítést kivettem, helyette pár automatizáló szoftverre bíztam a munka oroszlán részét. Erről lesz szó néhány bekezdés múlva!

Pár szó a GTD-ről

A Getting Things Done metodológia valamivel több mint egy éve került be az életembe, akkoriban kezdtem el ugyanis keresni olyan módszereket, amikkel rendszert tudok vinni a munkámba, mert erősen a multitasking nyomása alá kerültem.
Megnéztem több féle megoldást, például az Eisenhower mátrixot, ami jó, de nem volt elég alapos.

 

A GTD előnye, hogy nem kifejezetten arra korlátozódik, hogy hogyan kezeld a feladataidat. Sokkal inkább az a fontos, hogy milyen módszerekkel lehet fejben megkönnyítened a mindennapjaidat ahhoz, hogy a feladataid megoldására tudj koncentrálni, ne pedig arra, hogy épp mit is kellene csinálnod. Részletesebben erről itt írtam.

A Getting Things Done egyik fontos eleme, hogy legyen egy számodra kényelmes rendszer, amit használsz. Mindig azt, mindenre, nem csak munkahelyi dolgokra. Nálam ez három elemből áll össze:

ToDoist – minden feladatom itt kerül rögzítésre (helyettesíthető például Asana-val, én is majdnem ezt tettem)

Evernote – mindig ide jegyzetelek 

Pocket – ez a referencia kezelő rendszer, ahol a fontos / hasznos anyagokat tárolom. (Erre jó alternatíva lehet a Feedly is.)

Ezt még, a teljes igénye miatt kiegészíti a Google Drive és a Trello, de ezek inkább ennek a hármasnak a kiegészítő elemei, nem az alapvető rendszer részei.

Automatizált kontroll

A három különböző rendszer önmagában odafigyelést igényel, hogy rendben legyen tartva, mert ha csak bedobálsz mindent, akkor hamar káosz lesz. Most vegyük alapvetésnek azt, hogy van egy meghatározott módszered arra, melyik rendszerbe hogyan helyezel el elemeket.

Ami a productivity porn-ban való megmártózásom eredménye lett: egy sok ponton automatizált rendszer, ami átfogja az általam használt három fő programot (ToDOist, Evernote és Pocket).

Az alap gondolat az volt, hogy mindhárom rendszert aktívan és rendszerezetten használom, de az olyan feladatoknál, amiknél egyszerre több rendszer is érintett volt, többször kellett rögzítenem. Például egy meeting jegyzetből taskok estek ki nekem, amiket külön fel kellett rögzítenem ToDoistbe. Ha ezt akkor nem intéztem el, akkor vagy emlékeztetőt állítottam be Evernote-ban, vagy fennállt a veszélye, hogy valami elmarad. Vagy találtam egy fontos cikket, amit mindenképp el kellett olvasnom, de akkor épp nem volt időm rá, hát elmentettem Pocket-be, de onnantól már rám volt bízva, hogy eszembe jut-e az alkamas időpontban.

Ezeket a hiba lehetőségeket és dupla rögzítéseket váltottam ki egy félig automatizált, címkézés vezérelt rendszerrel, amit most be is mutatok, illetve adok pár “receptet” is, amit azonnal használni is tudsz majd.

A rendszer magja

Mivel egyszerre több programot is használok, így elég egyértelmű volt, hogy kell egy újabb, ami ezeket összefogja. Elég hamar előkerült a Zapier, de mivel kihasználni csak úgy tudod igazán, ha előfizetsz, elkezdtem körül nézni. Egyből meglett a nyertes: IF (leánykori nevén IFTTT).

Az IF pontosan azt adta hozzá a rendszerhez, amire szükség volt: különböző események által automatikusan lefuttat egy másikat. Gyakorlatilag minden online platformmal össze lehet kötni és szinte korlátlan kombinációs lehetőségek vannak, határ csak a csillagos ég.

Működés közben a gépezet

Első lépés: előkészítés

Itt a legegyszerűbb megoldás a legjobb, ezt javaslom neked is: leültem egy notesszal és összeírtam, hogy a saját rendszeremben milyen folyamatbeli lépések vannak, majd kiemeltem azokat, amiknél két program között kellett váltani.

Néhány példa:

  • Jegyzetből feladat (Evernote » ToDoist)
  • Feladatból jegyzet (ToDoist » Evernote)
  • Olvasnivalót nem elfelejteni (Pocket » ToDoist)
  • Jó cikk alapanyagot elmenteni (Pocket » Evernote)
  • Fontos hírleveleket mindenképp elolvasni (Gmail » ToDoist)
  • Nem fogadott hívásokat elintézni (Mobil » ToDoist)
  • Saját cikkeimet megosztani (RSS » ToDoist)
  • Ezek azok, amik talán a fontosabbak, de még rengetek ilyen összefüggést lehet találni.

Második lépés: kísérletezés

Az előkészítés után elkezdtem az első IF receptek összeállítását és leteszteltem, hogy működnek.

A kísérletezésből kibukott, hogy egy csomó minden szuper, más receptek használhatatlanok, megint másokat csak egy kicsit optimalizálni kellett. Ezekből alakult ki végül egy 30-40 receptből álló lista, amire mindig számíthatok és összeköti a GTD rendszerem elemeit, ezzel rengeteg időt spórolva meg nekem, de ami még fontosabb: radikálisan csökkentette annak a lehetőségét, hogy homokszem kerüljön a gépezetbe, ezzel pedig jelentős, érezhető mértékben csökkentette a feladatok kezelésével kapcsolatos stresszt. Szinte mindegy, hogy hol rögzítek be valamit, a végeredmény egy feladat lesz ToDoistben, így alapvetően elég csak ezt átnéznem a napi / heti összesítések, tervezések alkalmával.

Harmadik lépés: önkontroll

Igazából ez nem egy kifejezett lépése a folyamatnak, mégis fontos kiemelni. Az IF és hasonló rendszerek lényege, hogy pillanatok alatt tudsz összekapcsolni rendszereket, eszközöket.

Ezzel az egész arra motivál, hogy csináld tovább, készíts újabbakat.

A GTD alapja viszont egy stabil, jól bejáratott rendszer. Ha folyamatosan változtatsz, ha folyamatosan hozzáadsz valamit, akkor soha nem fog megszokás szintre kerülni a metodológia, mindig azon kell majd gondolkoznod, hogy mit is kell tenned, illetve egy IF használat esetén, valyon ez hogy került ide.

Nincs szükség folyamatos fejlesztésre! Ha megtaláltad azt a rendszert, ami jól működik, akkor használd. Élvezd, hogy jól működik és tehermentesíti a fejed, megkönnyíti a napjaid.

Az ajándék

Ígértem néhány kézzel fogható tippet, amivel fel tudod turbózni a rendszeredet pillanatok alatt.

Először is lépj be az IF-be, majd kösd össze az általad használt programokkal (ToDoist, Asana, Trello, Evernote, Pocket, Google Drive, Twitter, stb.)

Másodszor klikk az alábbi receptekre (amelyik tetszik) és mentsd el magadnak. Ha van olyan program, amit még IF-en belül nem kötöttél össze a profiloddal, akkor azt meg kell még tenned.

Harmadszor: az alábbi recepteket mentsd el magadnak és használd.

Ez csak pár példa, hogy könnyebben érezz rá. Az adatokat pedig igazítanod kell a saját igényeidhez (pl. RSS feed url).

Ha van neked is valamilyen csoda IF recepted, akkor oszd meg velem!

Produktív napot!

Számomra komoly dilemmát okozott a kezdetekkor, hogy mi legyen az a központ, ami rendszert tud vinni a munkahelyi infó áradatba, amivel nap mint nap szembe kellett néznem.

Erre a megoldást nekem nem 1 program hozta el, hanem egészen pontosan 3.

Az első a ToDoist, amivel minden bejövő/megoldandó feladatomat szuperül tudom adminisztrálni, priorizálni, akár archiválni is későbbre. E nélkül a multitasking áldozata lennék én is.

A második egy jegyzetelő szoftver, ami elbírja az ötleteket, meeting jegyzeteket, projekt tervezéseket, stb. Itt első körben a hagyományos jegyzet füzet vált be nekem, valahol meglepő módon. Ennek 2 oka van: szeretek írni, a szabadkezes írás szerintem jó hatással van a kreativitásra is; másrészt egy jó színkódolt rendszerrel egy papír alapú jegyzet tömb is nagyon jól átlátható marad.

Végül mégis a digitális megoldás felé vitt a sors, mert sok esetben nem volt nálam a füzet, így elkallódtak ötletek, adatok. A végső befutó az Evernote lett, erről fogok lassacskán írni is, egy nekem fontos aspektusból.

 

Miért az Evernote?

Összeszedni nehéz inkább, hogy mi minden szólt mellette a jól átgondolt, racionális okoktól kezdve a klasszikus impulzus vásárlói benyomásokig. Lényegében majd minden tökéletes az Evernote-ban, ami nem, annál pedig látszik, hogy egyszerűen máshogy gondolkozok, mint a fejlesztői…

Az Evernote legfőbb előnyei:

  • Online felület, azonnal szinkronizál mindenhonnan.
  • Minden általam használt platformon elérhető.
  • Jól integrálható a félautomatizált rendszerembe. (erről itt írtam)
  • Kiváló eszköztár jegyzeteléshez. Ha nem is tökéletes megoldások – még -, akkor is minden lehetőség adott. Gépelt szöveg, kézzel írott, kép mentés jegyzetbe, hogy csak a kedvenceimet említsem.
  • Jól rendszerezhető. Mappákba lehet a jegyzeteket rendezni, azokat gyűjteményekbe, lehet kiemelt jegyzeteket megadni, minden jegyzetet egyesével tag-elni. Ezek a legfontosabbak.
  • Nekem fontos, hogy amit használok, az ne okozzon vizuális sokkot és az Evernote design megoldása nekem ezt az élményt is megadja.

 

Mire használom én?

Gyakorlatilag mindenre, aminél szükség van arra, hogy írásba legyen foglalva valamilyen adat. Munkahelyen, otthon, vagy a kettő között, mobilon.

Ami viszont számomra különlegessé tette, hogy tökéletesen illeszthető volt a saját GTD rendszeremhez. Ez egy fontos kritérium volt a keresésnél, de erről majd külön legközelebb, mert megérdemel egy önálló témát.

Amiről most lesz szó, az Evernote általános bemutatása és tippek a hatékony használathoz.

Egy kis háttérinfó

A GTD az a módszertan, ami felesleges folyamatok és stressz nélkül tudja megemelni a produktivitás szintedet!A 3 betű a Getting Things Done rövidítése. Egy  módszertant jelöl, aminek a lényege, hogy a feladataid elvégését a lehető leginkább stresszmentesen tudd le. Ez azért elég jól hangzik.

A metodológia David Allen nevéhez kötődik, s az erről szó ló könyvét világszerte több, mint két millió példányban adták el és 30 nyelvre fordították le. (Magyarul a  HVG könyvek között is megtalálod.)

A könyv és a módszertan alapja a megfelelően szervezett, tervezett feladatmenedzsment-rendszer.

A GTD 5 pillére

Ha ellátogatsz David Allan oldalára megtalálhatod a metodológia 5 alap pillérét, ami mentén szervezned kell a feladataidat.

Részletesn pedig a következőt takarja:

Mint olyan embernek, aki otthonosan mozog a webanalitikában, nehéz volt anno belátnom, hogy önmagában a webanalitika kevés. Nem elég, ha mindent mérsz, mindent riportolsz és minden ott van feketén, fehéren.

 

Az, hogy mi hiányzott, igazából az elmúlt pár évben találtam meg, s az elmúlt időben fogalmazódott meg bennem egy pontos válasz erre.

 

Az analitika önmagában semmi!

Lehet mérni a tudásodat abban, hogy milyen könnyen tudsz kinyerni bizonyos adatokat a rendszerből. vagy hogy azonnal megmondod a látogatók hány százaléka érkezett mobilról, abból mennyi volt a férfi és a 18-24 év közötti.

Ez lehet egy szempont. Ha ez a fő elv, akkor rossz hírem van: egy idő után mindenki meg fogja (ha tényleg akarja) tanulni a webanalitika minden trükkjét és már nem lesz kérdés, hogy valamit meg tudsz-e mondani, amiről alapvetően a rendszer képes adatot gyűjteni. Ha ezt eléred, akkor… hátradőlsz és stagnálsz, élvezve a hihetetlen mennyiségű tudást és rutint? Ez a kérdést zavart engem kezdetektől fogva (nem, nem tudok mindent és terveim szerint nem is fogok), mert láttam, hogy véges számú kombinációra képes pl. az általam használt Google Analytics rendszere is. Temérdek kombinációra, de véges számúra.

Így gyakorlatilag biztosítani tudnám azt, hogy bárkit szétbombázzak emészthetetlen mennyiségű adattal és várjam, hogy mit mond rá.